“A végzetünk többnyire az utcasarkon hever. Egy darab kutyaszar, egy lotyó vagy egy lottóárus... a szerencse három leggyakoribb megtestesülési formája. Egy biztos: soha nem megy házhoz. Nekünk kell érte mennünk!”

“Nem voltam több egy kisfiúnál, aki azt hiszi, hogy övé az egész világ, csak mert egy órára birtokba vehette a mindenséget, s még nem tudja, hogy egy másodperc alatt elveszítheti.”

“Véletlen az, amikor egy-egy ponton felfeslik a sors szövete.”

“Talán mi túl magas lángon éljük az életünket, mi, akik egész nap érzelmes dolgokat szívunk magunkba, és emiatt aztán soha nem tudjuk egyszerűen csak elégedettnek érezni magunkat: az kell, hogy vagy boldogtalanok legyünk, vagy eksztatikusan, észveszejtően boldogok, márpedig ezeket az érzelmi állapotokat nehéz elérni egy stabil, nyugodt kapcsolaton belül.”

“Blue-nak elakadt a lélegzete. - Jézusom, csak nem vette elő?Dean nem tehetett róla. Lenézett az ágyékára.A lány azonban a minibárt nézte. Ledobta a vázlatfüzetét, elrohant a férfi mellett és felkaptaaz árlistát. - Ezt nézze! Huszonöt dollár egy kisüveges ásványvíz. Három dollár egy Snickers.Egy Snickers!”

“Nem! Nem! Nem! A szenvedésem igenis számít. Élni akarok. Muszáj belekevernem az életemet a világegyetem életébe. Az élet egy kémlelőnyílás, az egyetlen pici út egy végtelenségbe – hogyan hagyhatnám ki ezt a kurta, szűk pillantást, amit a világra vethetek? Nekem csak ez jutott!”