“Csapom neked a szelet, hisz te, lám,Saját magadnak csapni nem birod,De szép fületlen, nem fülelsz reám,Versem neked kimondva is titok.De légy bár csonka, foltos és süket,Szívem mégis lakatlan nélküled.”

“elhagylak s lépteim megint mögéd szegődnek édesemmint könyv enyv nélküled csak lapjaimra szétesemcsak az marad hogy nem vagy itt hiányt hagy mit mondjak marót”

“De mit vesződöm én tevéled, édes, annyit?De mit töröm magam? Mit alkalmazkodom,mint drága porcelánok között egy masztodon?S a maszkodon miért nem birok átlátni vagymit?Miért nem látok át, babám, a maszkodon?De nem panaszkodom.”

“Betege vagyok a szerelemneka vágynak, az érintésed is égetamikor a kezem és a te kezed isugyanoda nyúl be a kukorica végettfölhevít, és amikor elveszed, űrt hagynem tudok én ma a filmre figyelni miattadolyan gyönyörű vagy.”

“sms #3(a szerelem hálójában)szívünk a gépek hálóján remegén Tom vagyok te Megbár csüggenénk a természet csecsénén Tarzan te Jane”

“Kimondok minden mondhatót,(a fecsegésben annyi báj van),de bárcsak arra volna mód,hogy mibenlétem konstatáljam.”

“smsazt írom + most 1 smsbehogy beléd vagyok kedvesem esvevágyak dobálnak partra kivetnekbillentyűzárat oldd ki szivednek”